Fej:
" A fejjel kezdem, mely legyen hosszú és
megfelelõen, de ne túlzottan könnyû.
Nem szeretem a súlyos lógófejû
kutyát, az a lomhaság jele. Az orr nagy, fekete,
nedves, hideg és fényes, a közepén
egy kissé benyomott, az orrlyukaknál elõemelkedõ
és kitáguló. Az orrlyukaknak nyitottaknak
kell lenniük."
-szemek:
" A szemek ragyogóak, nagyok, teljesen szelídek
és inteligensek, nem könnyesek és nem csipásak,
sötét mogyorószínûek, amely
a kutya szinének megfelelõen világosabb
vagy sötétebb árnyalatú. "
-állkapocs:
" Az állkapcsok és a fogak egyenes vonalban
helyezkednek el. "
-fülek:
" A fülek alacsonyan tûzöttek, a pofához
simulnak, inkább hosszúak mint rövidek,
nem túlságosan hegyesek és vékony
bõrûek. A hegyesfülû kutya visszatetszõ,
rossz megjelenést kölcsönöz a kutyának,
nem így a fej kereksége, amit az alacsonyan
és hátul elhelyezkedõ fülek hoznak
létre."
Nyak:
" A nyak legyen izmos és karcsú, enyhén
lekerekített a gerincnél és világosan
metszett ott, ahol a fejhez kapcsolódik; a vállak
irányában természetesen megvastagszik
és izmosabbá válik; a torok nem domborodik
elõ és a torok alatt nem petyhüdt, hanem
elegáns, a fajtára jellemzõ megjelenésû."
Vállak:
" A szetter egyik legfontosabb testrészének
a vállát tartom. A vállak legyenek jól
hátra vagy rézsút helyezettek: minél
inkább ilyenek annál jobb - a felálló
vállak erõsen kifogásolhatóak
- a lapockák pedig hosszúak. "
Hát:
" A kutya háta legyen rövid és egyenes.
Minél rövidebb a háta, vagyis a gerincének
a lapockáktól a medencéig terjedõ
része - annál szilárdabb és erõsebb
a kutya. Ez a formáció gõzmozdony felépítéséhez
hasonló - felül rövidség, alul pedig
a dugattyú, a rugók és emeltyûk
ereje;
más szóval: kívül rövidség,
belül erõ."
Mellkas:
" A mellkas meglehetõsen széles és
szegyben mély; jó kerek, tágasívû
bordákkal; egy szûk mellkasú kutya sohasem
lehet kitartó és hosszúéletû.
A mellkas hátsó része is legyen szilárd,
ne laza - azaz bordákkal jól közrefogott
- a lágyék legyen széles, enyhén
boltozódó, erõs és izmos."
Hátsó
rész:
" A csípõk legyenek jól hajlítottak
és durvák; mennél ívesebbek, annál
jobb, itt van ugyanis az elõre hajtó erõ.
A csüdök rövidek, izmosak és egyenesek."
"A lábfej nagyon zárt és tömör
legyen. Azt tartom jónak, ha a lábak a nyúl
lábának formáját vagy a kanál-formát
mintázzák, mert ez képessé teszi
õket arra, hogy a mozgás közben jól
kipárnázott talpukat használják,
s ne a lábujjaikat.
A gyenge lágyék végzetes: az ilyen felépítésû
kutyák rendszerint fáradékonyak és
rövid életûek.
A térdkalács annál jobb, minél
hajlottabb. A lapuló testartás, az én
véleményem szerint kívánatos.
Az összes szetter közül, amelyet én
valaha is láttam, az ilyen formájúak
voltak a legszívóssabbak és leggyorsabbak,
mint ahogy minél nagyobb az emelõhatás,
annál könnyebb a mozdulat.
A csípõtõl a térdhajlatig a combok
legyenek hosszúak. A farok eredjen magasan, egyvonalban
a háttal; legyen enyhén hajlott vagy szabja-formájú,
a zászló vagyis a farokszõrzet lógjon
hosszú laza fürtökben. A farokszõrzet
nem a farok tövénél kezdõdik, hanem
kissé alatta és a farok közepéig
hosszabodik, azon túl fokozatosan rövidül;
maguk a szálak fényesek, lágyak, hullámosak,
de nem göndörödõek.
Szõrzet:
"A fej hátsó részétõl,
a fülek vonalától kezdve a szõrnek
enyhén hullámosnak, hosszúnak és
selymesnek kell lennie, legyen benne a gerincnek megfelelõen
természetes választék.
Számomra a szetter sohasem lehet túlságosan
dús szõrzetû, az csupán spanielbõl
eredését jelzi. A jó minõségû
szõrzet kialakítása nagyon fontos, és
egyben a tenyésztés minõségének
fokmérõje is."
A mellsõ végtagokon, csaknem egészen
a lábakig legyen megfelelõ szõrzet, a
térdhajlatokban is; soha nem lehet elég sok.
Legyen hosszú, lágy, fényes és
selymes."
Egyéb
megjegyzések az angol szetter fajtával kapcsolatban:
"A vadászterületen a kutya legyen gyors,
merész és könnyed, a fejét tartsa
jól magasan, a vágtában sebesen csóválja
a farkát, járja be a terepet mindenütt
egyformán és a többi kutyától
függetlenül vadásszon. Legyen jó temperamentumú,
villámként támadjon a vadra, és
ha vadat áll, legyen olyan merev és mozdulatlan
mint egy szobor."Forrás:
E. Laverack "A Setter" (1872) |