ÁLLATVÉDELEM
Hagyományainkhoz híven idén is részt vettünk Birminghamben az évenként megrendezett nagyszabású kiállításon.
A Crufts katalógusában a Kennel Club tevékenységét bemutató részben
egy cikkre figyeltünk fel.
A BBC 2008-ban dokumentumfilmet készített "Pedigree Dogs Exposed" címmel, amely nagy felháborodást váltott ki szerte a világban. Így a Szetter Baráti Társaság körében is,
akik 2009. december 09-i "Kerekasztal" rendezvényükön tekintették ezt meg.
A dokumentumfilm azzal a céllal készült, hogy felborzolja a kedélyeket, és szemléltesse azt, hogy azonnali lépésekre van szükség, mert ha most nem teszünk, cselekszünk semmit, az a fajtáknak a végét is jelentheti.
Örömmel és elismeréssel nyugtáztuk, hogy a film hatására a Kennel Club az utolsó pillanatban konkrét intézkedések sorát indította el, valamint szakmai továbbképzéseket tett kötelezővé a szakemberek számára.
Ezeknek az eredményeit adjuk az alábbiakban közre.
- 2009. januárjában a kiállítási szabályzatot kiegészítették, így most minden korábbinál tisztábban leszögezi, hogy a bírók csak egészséges kutyákat jutalmazhatnak díjakkal, és felruházza őket a joggal, hogy kizárják a versenyből azokat a kutyákat, amelyeknek láthatóan egészségi problémáik vannak. Ezen kívül a Kennel Club tagjaitól és a kiállítások tisztségviselőitől elvárják, hogy jelentsék az állatorvosoknak, ha egy kutyáról feltételezik, hogy nem egészséges, majd, ha az állatorvos jónak látja, a további versenyből kizárhatják.
- Valamennyi kutyafajta standardját felülvizsgálták annak érdekében, hogy minden kutya egészséges, jó idegrendszerű és eredeti feladata ellátására képes legyen. A standard nem tartalmazhat semmit, amit úgy lehetne értelmezni, hogy bármi módon támogatja azokat a jegyeket, amelyek gátolják a kutyát a lélegzésben, a látásban vagy a szabad mozgásában.
- 2009. februárjában bírói konferenciát tartottak annak érdekében, hogy a bírók tisztában legyenek az új standardokkal, amelyeket a Cruftson már használniuk kell. A konferencián világossá tették, hogy egy kutya egészségének kell valamennyi szempont közül a legfontosabbnak lennie.
- A bíróktól elvárják, hogy vegyenek figyelembe minden olyan tulajdonságot vagy túlzást, amiről úgy gondolják, hogy az az egészségre káros lehet. Mindenkor elvárják tőlük, hogy a KC standardjának megfelelően bíráljanak. A Cruftson a bírálatok előtt egy egészségügyi tájékoztató füzetet is kapnak.
- Szemináriumokat szerveznek, amelyek részletesen foglalkoznak az egyes kutyafajták testfelépítésével és az adott fajta eredeti feladatával, különös tekintettel arra, hogy hogyan vehető észre a hibás testfelépítés a kutya mozgásában.
- Emlékeztető szemináriumokat tartanak, ahol lehetőséget adnak a bíróknak, hogy naprakész információkhoz jussanak az általuk bírált fajtákkal kapcsolatban.
A szűrővizsgálatok használata a KC által javasolt tenyésztők társaságának alapkövetelménye, amelynek tagjai valamennyien arra törekednek, hogy a legmagasabb elvárásoknak megfelelően tenyésszenek.
A kölyökkutyát vásárlókat arra biztatják,
hogy ilyen tenyésztőt keressenek, hogy biztosak lehessenek benne, kutyájuknak
a legjobb esélyei vannak egy egészséges életre.
Előzmény:
KEREKASZTAL
2009. december 09.
Közös vita és beszélgetés
a
"Pedigree dogs exposed"
Fajtatiszta kutyák célkeresztben
című BBC dokumentumfilm kapcsán.
A beszélgetést vezette: Dr Maróti-Agóts ákos genetikus, állatorvos ...
A BBC filmje 2008 októberében, mely a fajtatiszta kutyákat állítja célkeresztbe, nem sokkal a képernyőn történt bemutatás után az internetre is felkerült.
A dokumentumfilm azzal a céllal készült, hogy felborzolja a kedélyeket, és szemléltesse, hogy azonnali lépésekre van szükség, mert ha most nem teszünk, cselekszünk semmit,
az a fajtáknak a végét is jelentheti.
A bevezetőből megtudhatjuk, hogy az utóbbi évtizedekben ijesztően megnőtt a genetikai eredetű – ötszáznál is több ismert – betegségek száma, s a több mint 200 kutyafajta csaknem mindegyike többé-kevésbé érintett. Az örökletes betegségben szenvedő kutyák tulajdonosai hetente 10 millió fontot költenek gyógyszerekre és állatorvosi kezelésekre.
E növekedésért nem kis mértékben felelős a beltenyésztés illetve a rokontenyésztés, amelyek segítségével a tenyésztők a meghatározó küllemi jegyek rögzítésére törekednek.
A kutyakiállításokon csak a küllem számít, az adott fajta eredeti feladata, amire kitenyésztették, semmilyen szerepet nem játszik. A tendencia már a XIX. század második felében elkezdődött, amikor a kutyatenyésztés és kiállítás sporttá vált.
A fajták külleme a divatnak megfelelően megváltozott: például a tacskók és bassettek lába lényegesen rövidebbé vált, a bullterrierek fejformája teljesen más, a mopszok, bulldogok, pekingik arcorri része sokkal rövidebb.
A német juhászok testfelépítése olyannyira átformálódott, hogy napjaink show győzteseinek hátulsó végtagjai teljesen alkalmatlanok szabályos mozgásra, vagy nagyobb terhelést jelentő munkavégzésre. "Félig kutya, félig béka" - ahogy a narrátor mondja, miközben egy állatorvos kommentálja a Crufts fajtagyőztesének anatómiáját és mozgását.
A bíró (Terry Hannan) szerint azonban az általa választott kutya mindenben megfelel a standardnak.
A fajtatiszta kutyák tenyésztését és regisztrációját a Kennel Club fogja össze, és a kutyáknak küllemileg az általa kibocsátott standard előírásainak kell megfelelnie. A tenyésztők a kívánt tulajdonságok rögzítése érdekében nagyon gyakran nyúlnak a beltenyésztéshez illetve a rokontenyésztéshez, miközben tudják, hogy ez milyen problémákat okoz.
A Kennel Club elnöke, Ronnie Irving elmondta, hogy minden további nélkül regisztrálják az anya-fia, apa-lánya illetve a testvérek párosításából származó kölyköket, ha a szülők megfelelnek a tenyésztési előírásoknak.
A riporter kérdése: „önnek van családja?......Van lánya is?.......El tudja képzelni hogy gyerekeik szülessenek?......önnek ez természetes?......”
A kérdés frappáns, telitalálat és mindent átölel: "Ezeket ön természetesnek tartja?"
Megdöbbentő, hogy 2008-ban egyáltalán fel kellett tenni ezt a kérdést, ugyanakkor mindent elmond arról az emberről, az ő hozzáállásáról az állatokhoz, hiszen ezt ő a tenyésztésében elméletben és gyakorlatban is megvalósítja.
Ez a szemlélet Magyarországon is megjelent már több éve, a fájdalmas és szerencsétlen megvalósulása a menhelyeken is megmutatkozik, hiszen az ott lévő kutyák közel negyede már fajtatiszta.
Sajnálatos, hogy ez azoknak az áldozatos, lelkiismeretes tenyésztőknek a munkájára is rossz fényt vet, akik valóban a fajta küllemét és jegyeit rögzítve és megtartva, de az egészségre is kiemelt figyelmet fordítva a legjobb egyedeket hozzák létre.
Erről a témáról Dr. James Kirkwood, az állatjóléti Tanács elnöke tanulmányt is írt, amelyben felhívta a figyelmet a létező és lehetséges problémákra.
A tanulmányról Ronnie Irving azt mondta, hogy az "inkább érzelmi, mint tudományos alapon íródott".
Noha léteznek a genetikai eredetű betegségek szűrésére egészségügyi tesztek (a KC 2003-ban kiadta az Egyesült Királyságban végezhető tesztek teljes listáját), a klubok jelentős részében ezek elvégzése nem kötelező a tenyésztésbe vétel előtt.
Pozitív kivételként említették az ír és a Vörös-fehér ír szetter klubokat, ahol a fajtát érintő genetikai eredetű betegségek szűrésére szolgáló tesztek mindegyikét kötelezővé tették.
A különböző fajták más-más örökletes betegségektől szenvednek.
A film elsősorban a Cavalier King Charles spánielek súlyos idegrendszeri megbetegedésével foglalkozik, amely fizikai megnyilvánulása a legkisebb érintésre is bekövetkező igen erős, kibírhatatlan fájdalom a nyakon, a fejen és a vállakon. A betegség kialakulásáért felelős gén a fajta 1/3 részében jelen van,
az elváltozás az agy tomográfiás vizsgálatával jól látható.
A beteg kutyákon némely esetben agyműtét segíthet.
Carol Fowler 4 éves kutyáját vesztette el a betegség miatt, és másik (más kennelből vásárolt) kutyája is hordozza a hibás gént. Tudomása van olyan kutyáról (Cavalier), akinek tomográfiai vizsgálata egyértelműen megmutatja – bár sokszoros kiállítási győztes –, hogy a betegség hordozója, s mégis 34 alom született már tőle!
Ő az, aki a tenyésztőkhöz, klubokhoz, a Kennel Clubhoz, állatvédő szervezetekhez és magához a kormányhoz fordulva változást kezdeményezett és elindította a figyelemfelkeltő kampányát. Azóta elérte, hogy szemléletével egyre többen azonosulnak, nagyon sok követője és támogatója van. Szakemberek segítségével megoldódni látszik az egészséges tenyésztési terv megvalósítása.
Más, nagyon népszerű fajták jellemző betegségei:
Labrador retriever: szembetegségek
Golden retriever: rák
Westie: allergia
Boxer: rák, epilepszia (20-szor gyakoribb, mint más fajtákban)
Rhodéziai ridgeback: a szőrcsík a hátán standard előírás, viszont bizonyított, hogy egy genetikai eredetű bőrbetegség kizárólag a csíkkal rendelkező kutyákban fordul elő. Ennek ellenére a csík nélküli, egyébként teljesen egészséges kölyköket a tenyésztők kiselejtezik, hiszen nem felelnek meg a standardnak (az összes született kölyök kb. 10%-a). "Egy szép kutya ridge nélkül nem ridgeback" mondja a tenyésztő, aki szerint genetikai hiba miatt születnek csík nélküli kölykök.
Pekingi palotakutya: a 2003-as Crufts BIS győztesét, Danny-t még győzelme évében meg kellett műteni, mert extrém rövid orra miatt alig kapott levegőt. Danny-től 80 alom született!
Szakemberek, akik megszólaltak:
Dr. Clare Rushbridge neurológus állatorvos,
Dr Simon Swift kardiológus,
Dr Steve Jones genetikus professzor, University College, London,
Mark Evans az RSPCA (Angol Királyi állatvédő Szervezet) vezetője,
Dr. Graham Oliver ortopéd sebész,
Dr James Serpell etológus professzor, Pennsylvania University
Valamennyien egyetértettek abban, hogy új irányt kell találni a tenyésztésnek, mert később már lehetetlen lesz bármit is tenni. Vissza kell szorítani a beltenyésztést, és a Svéd Kennel Klubhoz hasonlóan meg kell tiltani a szoros rokontenyésztést (anya-fia, apa-lánya és testvérpárosításokat), mert ha most nem teszünk, cselekszünk semmit,
az a fajtáknak a végét is jelentheti.
A BBC filmjének valóban sikerült felborzolni a kedélyeket, és elérnie a kívánt hatást, hiszen megtekintése után Baráti Társaságunk percekig döbbenten és némán ült, mert "A Kutya" című folyóiratban 1969 szeptemberében "A tenyésztés módjai" címmel Bagyó Jánosné – ismert airedale terrier tenyésztő – tollából a következő sorok láttak napvilágot.
"....Egyesületünk tilalom alá veszi bizonyos rokontenyésztésből származó utódok törzskönyvezését. Nem törzskönyvezhető eszerint az olyan alom, melyben testvérek, valamint szülők kölykeikkel párosodtak. Erre a rendelkezésre szükség volt, mert a szukatulajdonosok egy része kényelemből, takarékosságból, vagy tévnézetek következtében ezt megtették. Főleg nem elsőrendű kutyáikkal, s minthogy az így párosított kutyák a szülők tulajdonságait hatványozva hozzák, romlott a kutyaállomány nívója."
"....A 'tenyésztő' elnevezés is tisztázandó. Nem mindenki tenyésztő, akinek szukája van, s azt befedezteti. Tenyésztő a sporttenyésztő, akinek célja van. Célnak nem nevezem, ha valaki anyagi célból pároztat. Az sem cél, hogy kölykeztesse valaki a kutyáját, mert ez a természet rendje, hát 'hadd legyen neki kicsije'. Ez mind csak kutyaszaporítás. A sporttenyésztő célja a fajta nemesítése, javítása."
Hogy hová és merre vezetett a beltenyésztés, a rokontenyésztés, az a film zárószavaként hangzik el: azonnali lépésekre van szükség, mert ha most nem teszünk, cselekszünk semmit, az a fajtáknak a végét is jelentheti.
A fajtatiszta kutyák célkeresztben BBC dokumentumfilm megtekinthető |
|
Megjelent a Nemzetközi Kutya Magazin augusztusi száma!
A cikk érdekessége, hogy a Szetter Baráti Társaság az összeállítója és
közreműködője
a négy szetter fajtát bemutató sorozatnak.
A második rész főszereplője az Ír szetter.
A publikációban a csapat arra törekedett,
hogy a megszokottól eltérő, újszerű,
minden részletre
kiterjedő módon mutassa be e csodálatos fajtát.
|
|
Megjelent a Nemzetközi Kutya Magazin júniusi száma!
A cikk érdekessége, hogy a Szetter Baráti Társaság az összeállítója és
közreműködője
a négy szetter fajtát bemutató sorozatnak.
Az első rész főszereplője a Gordon szetter.
A publikációban a csapat arra törekedett,
hogy a megszokottól eltérő, újszerű,
minden részletre
kiterjedő módon mutassa be e csodálatos fajtát.
|
|
S.O.S. GAZDIT KERES!
"S.O.S gazdit vagy ideiglenes befogadót keres egy angol-és gordon szetter keverék,
fiatal kan kutya, egy pest megyei gyepmesteri telepen van, ahol 5.-én helyhiánya miatt elaltatják!
NAGYON KÖSZÖNJÜK A GYORS SEGÍTSÉGET,
A KUTYUS GAZDIRA TALÁLT!
|
|
Mindenki figyelmébe ajánljuk a Szetter Baráti Társaság
2009. december 09.-ei
"Kerekasztal" beszélgetését,
melynek témája a ...
...
a
"Pedigree dogs exposed"
Fajtatiszta kutyák célkeresztben
című BBC dokumentumfilmje.
A beszélgetést vezette: Dr Maróti-Agóts Ákos genetikus, állatorvos
A BBC filmje 2008 októberében, mely a fajtatiszta kutyákat állítja célkeresztbe, nem sokkal a képernyőn történt bemutatás után az internetre is felkerült.
A dokumentumfilm azzal a céllal készült, hogy felborzolja a kedélyeket, és szemléltesse, hogy azonnali lépésekre van szükség, mert ha most nem teszünk, cselekszünk semmit,
az a fajtáknak a végét is jelentheti.
A bevezetőből megtudhatjuk, hogy az utóbbi évtizedekben ijesztően megnőtt a genetikai eredetű – ötszáznál is több ismert – betegségek száma, s a több mint 200 kutyafajta csaknem mindegyike többé-kevésbé érintett. Az örökletes betegségben szenvedő kutyák tulajdonosai hetente 10 millió fontot költenek gyógyszerekre és állatorvosi kezelésekre.
E növekedésért nem kis mértékben felelős a beltenyésztés illetve a rokontenyésztés, amelyek segítségével a tenyésztők a meghatározó küllemi jegyek rögzítésére törekednek.
A kutyakiállításokon csak a küllem számít, az adott fajta eredeti feladata, amire kitenyésztették, semmilyen szerepet nem játszik. A tendencia már a XIX. század második felében elkezdődött, amikor a kutyatenyésztés és kiállítás sporttá vált.
A fajták külleme a divatnak megfelelően megváltozott: például a tacskók és bassettek lába lényegesen rövidebbé vált, a bullterrierek fejformája teljesen más, a mopszok, bulldogok, pekingik arcorri része sokkal rövidebb.
A német juhászok testfelépítése olyannyira átformálódott, hogy napjaink show győzteseinek hátulsó végtagjai teljesen alkalmatlanok szabályos mozgásra, vagy nagyobb terhelést jelentő munkavégzésre. "Félig kutya, félig béka" - ahogy a narrátor mondja, miközben egy állatorvos kommentálja a Crufts fajtagyőztesének anatómiáját és mozgását.
A bíró (Terry Hannan) szerint azonban az általa választott kutya mindenben megfelel a standardnak.
A fajtatiszta kutyák tenyésztését és regisztrációját a Kennel Club fogja össze, és a kutyáknak küllemileg az általa kibocsátott standard előírásainak kell megfelelnie. A tenyésztők a kívánt tulajdonságok rögzítése érdekében nagyon gyakran nyúlnak a beltenyésztéshez illetve a rokontenyésztéshez, miközben tudják, hogy ez milyen problémákat okoz.
A Kennel Club elnöke, Ronnie Irving elmondta, hogy minden további nélkül regisztrálják az anya-fia, apa-lánya illetve a testvérek párosításából származó kölyköket, ha a szülők megfelelnek a tenyésztési előírásoknak.
A riporter kérdése: „Önnek van családja?......Van lánya is?.......El tudja képzelni hogy gyerekeik szülessenek?......Önnek ez természetes?......”
A kérdés frappáns, telitalálat és mindent átölel: "Ezeket Ön természetesnek tartja?"
Megdöbbentő, hogy 2008-ban egyáltalán fel kellett tenni ezt a kérdést, ugyanakkor mindent elmond arról az emberről, az ő hozzáállásáról az állatokhoz, hiszen ezt ő a tenyésztésében elméletben és gyakorlatban is megvalósítja.
Ez a szemlélet Magyarországon is megjelent már több éve, a fájdalmas és szerencsétlen megvalósulása a menhelyeken is megmutatkozik, hiszen az ott lévő kutyák közel negyede már fajtatiszta.
Sajnálatos, hogy ez azoknak az áldozatos, lelkiismeretes tenyésztőknek a munkájára is rossz fényt vet, akik valóban a fajta küllemét és jegyeit rögzítve és megtartva, de az egészségre is kiemelt figyelmet fordítva a legjobb egyedeket hozzák létre.
Erről a témáról Dr. James Kirkwood, az Állatjóléti Tanács elnöke tanulmányt is írt, amelyben felhívta a figyelmet a létező és lehetséges problémákra.
A tanulmányról Ronnie Irving azt mondta, hogy az "inkább érzelmi, mint tudományos alapon íródott".
Noha léteznek a genetikai eredetű betegségek szűrésére egészségügyi tesztek (a KC 2003-ban kiadta az Egyesült Királyságban végezhető tesztek teljes listáját), a klubok jelentős részében ezek elvégzése nem kötelező a tenyésztésbe vétel előtt.
Pozitív kivételként említették az Ír és a Vörös-fehér ír szetter klubokat, ahol a fajtát érintő genetikai eredetű betegségek szűrésére szolgáló tesztek mindegyikét kötelezővé tették.
A különböző fajták más-más örökletes betegségektől szenvednek.
A film elsősorban a Cavalier King Charles spánielek súlyos idegrendszeri megbetegedésével foglalkozik, amely fizikai megnyilvánulása a legkisebb érintésre is bekövetkező igen erős, kibírhatatlan fájdalom a nyakon, a fejen és a vállakon. A betegség kialakulásáért felelős gén a fajta 1/3 részében jelen van,
az elváltozás az agy tomográfiás vizsgálatával jól látható.
A beteg kutyákon némely esetben agyműtét segíthet.
Carol Fowler 4 éves kutyáját vesztette el a betegség miatt, és másik (más kennelből vásárolt) kutyája is hordozza a hibás gént. Tudomása van olyan kutyáról (Cavalier), akinek tomográfiai vizsgálata egyértelműen megmutatja – bár sokszoros kiállítási győztes –, hogy a betegség hordozója, s mégis 34 alom született már tőle!
Ő az, aki a tenyésztőkhöz, klubokhoz, a Kennel Clubhoz, állatvédő szervezetekhez és magához a kormányhoz fordulva változást kezdeményezett és elindította a figyelemfelkeltő kampányát. Azóta elérte, hogy szemléletével egyre többen azonosulnak, nagyon sok követője és támogatója van. Szakemberek segítségével megoldódni látszik az egészséges tenyésztési terv megvalósítása.
Más, nagyon népszerű fajták jellemző betegségei:
Labrador retriever: szembetegségek
Golden retriever: rák
Westie: allergia
Boxer: rák, epilepszia (20-szor gyakoribb, mint más fajtákban)
Rhodéziai ridgeback: a szőrcsík a hátán standard előírás, viszont bizonyított, hogy egy genetikai eredetű bőrbetegség kizárólag a csíkkal rendelkező kutyákban fordul elő. Ennek ellenére a csík nélküli, egyébként teljesen egészséges kölyköket a tenyésztők kiselejtezik, hiszen nem felelnek meg a standardnak (az összes született kölyök kb. 10%-a). "Egy szép kutya ridge nélkül nem ridgeback" mondja a tenyésztő, aki szerint genetikai hiba miatt születnek csík nélküli kölykök.
Pekingi palotakutya: a 2003-as Crufts BIS győztesét, Danny-t még győzelme évében meg kellett műteni, mert extrém rövid orra miatt alig kapott levegőt. Danny-től 80 alom született!
Szakemberek, akik megszólaltak:
Dr. Clare Rushbridge neurológus állatorvos,
Dr Simon Swift kardiológus,
Dr Steve Jones genetikus professzor, University College, London,
Mark Evans az RSPCA (Angol Királyi Állatvédő Szervezet) vezetője,
Dr. Graham Oliver ortopéd sebész,
Dr James Serpell etológus professzor, Pennsylvania University
Valamennyien egyetértettek abban, hogy új irányt kell találni a tenyésztésnek, mert később már lehetetlen lesz bármit is tenni. Vissza kell szorítani a beltenyésztést, és a Svéd Kennel Klubhoz hasonlóan meg kell tiltani a szoros rokontenyésztést (anya-fia, apa-lánya és testvérpárosításokat), mert ha most nem teszünk, cselekszünk semmit,
az a fajtáknak a végét is jelentheti.
A BBC filmjének valóban sikerült felborzolni a kedélyeket, és elérnie a kívánt hatást, hiszen megtekintése után Baráti Társaságunk percekig döbbenten és némán ült, mert "A Kutya" című folyóiratban 1969 szeptemberében "A tenyésztés módjai" címmel Bagyó Jánosné – ismert airedale terrier tenyésztő – tollából a következő sorok láttak napvilágot.
"....Egyesületünk tilalom alá veszi bizonyos rokontenyésztésből származó utódok törzskönyvezését. Nem törzskönyvezhető eszerint az olyan alom, melyben testvérek, valamint szülők kölykeikkel párosodtak. Erre a rendelkezésre szükség volt, mert a szukatulajdonosok egy része kényelemből, takarékosságból, vagy tévnézetek következtében ezt megtették. Főleg nem elsőrendű kutyáikkal, s minthogy az így párosított kutyák a szülők tulajdonságait hatványozva hozzák, romlott a kutyaállomány nívója."
"....A 'tenyésztő' elnevezés is tisztázandó. Nem mindenki tenyésztő, akinek szukája van, s azt befedezteti. Tenyésztő a sporttenyésztő, akinek célja van. Célnak nem nevezem, ha valaki anyagi célból pároztat. Az sem cél, hogy kölykeztesse valaki a kutyáját, mert ez a természet rendje, hát 'hadd legyen neki kicsije'. Ez mind csak kutyaszaporítás. A sporttenyésztő célja a fajta nemesítése, javítása."
Hogy hová és merre vezetett a beltenyésztés, a rokontenyésztés, az a film zárószavaként hangzik el: azonnali lépésekre van szükség, mert ha most nem teszünk, cselekszünk semmit, az a fajtáknak a végét is jelentheti.
A fajtatiszta kutyák célkeresztben BBC dokumentumfilm megtekinthető |
|
INGYENES CLAD SZŰRÉSI LEHETŐSÉG ÍR SZETTEREK RÉSZÉRE!
"A CLAD vizsgálat belövésénél tartunk, tehát
ez ingyenes, sőt hálásak vagyunk a mintákért. De fontos mindenkinek
tudnia, hogy nem biztos, hogy 100%-ra összejön és határidőnk sincsen,
viszont ha simán megy és megbízható, ingyen kapnak egy szakértői
véleményt
az eredményről. Ha van olyan kutya amelyiken korábban
elvégezték ezt a vizsgálatot,
az még jobb mert ellenőrizhetjük
magunkat.
A beküldés nagyon egyszerű:
tiszta fültisztító pálcikával, a vattához
nem hozzáérve, evés előtt a kutya pofájához belülről hozzányomva a
tampont 3x, 4x erősen hozzányomva megforgatva megdörzsölni, mindkét
végével meg kellene csinálni, hogy legyen tartalékunk. Utána száraz
helyen megszárítani, mert ha nedves berohadhat, és a DNS eltűnik.
(feltenni egy polc sarkára egy napra).
Aztán papírzsepibe belerakni (a
hajtogatás közé csúsztatni), és bele egy borítékba.
Egy boríték egy minta és fontos a pontos azonosítás: tulajdonos neve,
címe, e-mail címe
+ a kutya neve, törzskönyvi száma, apja neve, anyja
neve ráírva a borítékra.
Ha szükséges ezt belerakni egy másik
borítékba és postázni.
A vizsgálat szigorúan anonim, (azaz csak a tulajdonosnak küldünk
e-mailben, vagy kérésre postán eredményt) kennelnév, tulajdonosnév nem
kerül nyilvánosságra.
A cél, hogy felmérjük a hazai állomány CLAD terheltségét.
Köszönettel, Maróti-Agóts Ákos"
AHOVÁ A MINTÁT KÜLDENI KELL (ha lehet jó volna a borítékra ráírni):
CLAD CÍM:
Dr. Maróti-Agóts Ákos,
SzIE-ÁOTK Állattenyésztési és Genetikai Osztály,
1078, BUDAPEST
István u. 2.
|
|
II. BOXER MAJÁLIS
Május 10-én a tavalyi nagy sikerre való tekintettel második alkalommal
rendezik meg a Boxer Majálist.
A részletes program a www.noeallatotthon.hu címen olvasható.
Kedvezményes chipezés, gyerekprogramok, kutyabemutató,
előadás, tanácsadás, tombola.
|
|
TENYÉSZVIZSGA, FIELD TRIAL SÁREGRESEN
2009. ÁPRILIS 24-25.
A MEOE POINTER KLUB ISMÉT TENYÉSZVIZSGÁT TART, MELYRE MINDEN SZETTERES GAZDIT ÉS ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRNAK!
Találkozó Cecén.
Információ: Gyárfás Marianne
Tel.: 06-30-418-4275 Email: saregresipoi@invitel.hu
|
|
I. NOÉ KUTYÁS TALÁLKOZÓ ÉS ÖRÖKBEFOGADÓ NAP LESZ
a Noé Állatotthon Alapítvány rendezésében.
Időpont: április 18. szombat 10-15 óráig
Helyszín: Budapest XVII, Csordakút u.
Információ: www.noeallatotthon.hu
Örökbefogadás, kedvezményes chipezés, gyerekprogramok, kutyabemutató,
előadás, tanácsadás, tombola.
|
|
Egy 3-4 év körüli szetter keverék lánynak keresünk befogaó gazdit.
TOVÁBBI RÉSZLETEK A "FOGADJ ÖRÖKBE" OLDALUNKON.
|
|
NEVEZÉSI FELHÍVÁS
Most kaptunk egy e-mailt Békéscsabáról. Megkértek minket, hogy tegyük fel az oldalunkra
a 2009. március 29-én megrendezésre kerülő Békéscsabai CAC kiállítás nevezési felhívását.
Örömmel teszünk eleget. Mindenkit szeretettel várnak!
NEVEZÉSI LAP
|
|
ELVESZETT ÍR SZETTER
2009. január 26-án elveszett egy "Hubertusz" névre hallgató 1 éves ír szetter fiú
Budapesten a 17. kerületben (Rákoskert).
Szőre egyszínű vörös, puha és selymes volt.
A család nagyon várja haza, aki tud róla valamit hívja a 06/30-76-86-009 telefonszámot.
E-mail: gilicze_beatrix@freemail.hu |
|
Ismét frissítettük a linkek oldalunkat. Linkek
|
|
|
